Szeretlek, suttogom. De úgy, hogy nem hallod. Nem is figyelsz. Nem is ismersz. Kitartóan nézlek. Tekintetünk összeakad végre. Szemedben mintha érdeklődés csillant volna. Feltámad bennem a vadászösztön. Aztán csak bénázom. Szeretlek, gondolom. S talán neked is ez jut eszedbe….
Az Úr teremtette a fiát. Az Úr teremtette a vért. A szikla varratosra hasadt. Arcunk vékonyra fagyott az ellenszélben. Ráhegesztették a feszületre. Egy hüvelyk is hosszú. Egy hüvelyk is elég. A kételytől sebzettek vagyunk. „Az…
T Ez a pillanat É immár végtelenné V fajult bennünk. E D Bátorságunk T a paplanra folyt, Ü s ernyedten nézzük, N ahogy a falon K táncol a bánat. c s a k a z é j…
Golyóálló ma az ég. Nem fog ki rajtunk a kettős tévedés. Szentjánosbogarak tétova hümmögése árulkodik gőzölgő vágyainkról. Rangidős kapitányok kékszalagos matróz-helynökei felett zárt ajakkal dúdolgat a megpecsételtetett „így védlek”. Az ördög ivadékát nevelem. A veszettségi férget. Ha felnő,…
Sokat akarsz. Nem érted, miért akasztanak embereket. Pedig felkötnek téged is. Karácsonyra gyúrt drótkötéllel. Kilógatnak az ablakon. Félsz. (Hogy ne félnél!) A fulladás mámoros pillanata előtt lenézel az utcára. Figyelnek. Mutogatnak. (Leszarod, csak szabadulnál!) Nem megy. Sorsod, hogy két…